A nárcisztikus személyiség környezetének megküzdési lehetőségei
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| További közreműködők: | |
| Dokumentumtípus: | Diplomadolgozat |
| Kulcsszavak: | függőség gyakorlati megközelítés interperszonális kommunikáció mentálhigiénia személyiséglélektan |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/55322 |
| Kivonat: | A nárcisztikus patológia olyan területe a mentális zavaroknak, ami a társas kapcsolatokra mindenképpen rányomja bélyegét és jellemzően komoly gondokat okoz. Ezért tartom fontosnak azoknak a személyeknek a mentális egészségmegőrzését, akik nárcisztikus dinamikájú kapcsolatban vannak vagy jó esetben voltak. Szakdolgozatomban azt vizsgálom meg, hogy mentálhigiénés kereteken belül milyen megküzdési lehetőségei vannak a nárcisztikus személyek környezetében élő érintetteknek. Áttekintem a nárcisztikus személyek viselkedésének jellemzőit, ami egyben oka annak, hogy a környezetük vagy legalábbis a környezetük egy része szenved tőlük. Túlnyomó többségüknek semmilyen betegségtudata nincsen, a személyiségük torzulásából adódóan képtelenek arra, hogy magukat reálisan érzékeljék és észre vegyék, amit másokkal tesznek. Tehát első körben azokat a bizonyos jellegzetességeket fogom bemutatni, amik alapján azonosítani lehet az érzelmi bántalmazást és annak súlyosságát. A továbbiakban annak függvényében kutatom a témát, hogy a szenvedő fél meg tudja-e teljesen szakítani a kapcsolatot a nárcisztikussal, vagy ennek nincsen reális alapja, legalábbis egyelőre. Mindkét kimenet már eleve arról is árulkodik, hogy a bántalmazott hozzátartozó milyen mentális állapotban van, milyen én-erővel, belső erőforrásokkal, megküzdési stratégiákkal rendelkezik, de olyan egyéb körülményeket is tekintetbe kell venni, amelyek túlmutatnak azon, amit az elszenvedő fél szeretne vagy képes lenne megtenni. Ugyanis az is nagy mértékben befolyásolja ezt a helyzetet, hogy a mérgező kapcsolat milyen viszonyban lévő személyek között alakult ki, hiszen más lehetőségek vannak egy párkapcsolati, vagy egy családon belüli, pl. szülő – gyerek, vagy egy munkahelyi reláció esetében. Mindezeket összevetve mutatom be, hogy az egyénnek milyen segítségre és megküzdési stratégiára van szüksége nárcisztikus abúzus áldozataként. |
|---|