Törzsvendég-kultúra változása a budapesti kávéházakban
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| További közreműködők: | |
| Dokumentumtípus: | Diplomadolgozat |
| Kulcsszavak: | 20. század 21. század Budapest kávéház kávézó vendéglátóipar |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/57575 |
| Kivonat: | A kávéházak világa mindig is különleges szerepet töltött be Budapest életében. Ezek nem átlagos vendéglátóhelyek, hanem a társasági élet fontos színhelyei, valamint az értelmiségi réteg találkozóhelyei voltak. Nem véletlen, hogy például az 1848-as szabadságharc indulását, és az egyik leghíresebb történelmi folyóirat, a Nyugat alapítását is összefüggésbe hozzuk egyes kávéházakkal.Itt fontos kitérni arra, hogy a Nyugat című folyóirat 33 évnyi működtetését kifejezetten a kávéházi törzsasztaloknak köszönhetjük, ahol az alkotók egy gőzölgő feketekávé mellett folytatták le az irodalmi vitákat, illetve itt tartották a kapcsolatot az olvasóközönséggel (Simon, 2023). Már ebből is láthatjuk, hogy maga a helyszín egy mennyivel közelebbi kapcsolatot biztosított az olvasókkal, hiszen akár személyesen is találkozhattak az alkotókkal és belehallgathattak a magasröptű eszmecserékbe. Míg a 21. században már javarészt visszaszorult a nyomtatott sajtó szerepe az emberek hétköznapjaiból, ezzel együtt pedig a személyes kapcsolat is megszűnt. A folyóirat a Bristol kávéházban indult, mely akkoriban a Belgrád rakparton volt megtalálható, magába foglalva a Bristol szállót. Majd a törzshely átköltözött a jobban köztudatban lévő Centrál Kávéházba (V. kerület, Károlyi utca 9), amihez a legtöbben a lap alakulását kötik. Azonban nem csupán itt folytatták a munkát az akkori század legnagyobbjai, de egyenesen ihletet is merítettek a helyekből. Ezt bizonyítja, hogy Szabó Lőrinc egy „Centrál” című verset írt a kávéházról (Simon, 2023). |
|---|