Az otthonteremtési támogatások demográfiai és ingatlanpiaci hatásai
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| További közreműködők: | |
| Dokumentumtípus: | TDK dolgozat |
| Kulcsszavak: | Családpolitika családtámogatás demográfia élveszületés ingatlan ingatlanpiac lakáshitelezés otthonteremtés támogatás |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/57946 |
| Kivonat: | A Családi Otthonteremtési kedvezmény 2015-ben hatályba lépett családtámogatási eszköz. Az otthonteremtési támogatásokhoz kapcsolódó pénzügyi termékekkel (Babaváró hitel, CSOK-kölcsön) kiegészülve a kormányzati gazdaságpolitika zászlóshajóját képezik. A vizsgált támogatásoktól a kormányzat demográfiai hatást, azaz a születésszám növekedését várja, lakáspiaci szempontból pedig a lakásállomány megújulása, a használt lakóingatlanok korszerűsítése az elvárt cél. A konstrukció erényei mellett számos kritika is éri ezeket a támogatásokat. Ezek 2 tág kérdéskör köré csoportosulnak - Lehetséges-e a születésszám csökkenését gazdasági eszközökkel kezelni? - A támogatások milyen mértékben épültek be az ingatlanárakba és kerültek így az beruházókhoz a kedvezményezettek helyett? Munkámban az alábbi hipotéziseket vizsgálom: - A támogatások pozitívan befolyásolják a születésszámot, elősegítik a termékenységi ráta növekedését- A támogatások jelentősen hozzájárultak a magyarországi lakóingatlanok áremelkedéséhez, a kedvező pénzügyi termékek részben befektetési célú keresletet generáltak. A dolgozat tárgyában rengeteg másodlagos adatelemzésre alkalmas, jó minőségű adat, illetve az ingatlanpiacon működő vállalkozások üzletmenete folyamán keletkező, hasznos adattá alakítható adminisztratív információ keletkezik folyamatosan. A hipotézisek vizsgálatánál ezeket saját ügyfélkörből származó kérdőíves felmérésekkel egészítettem ki. Alkalmazott statisztikai módszerek: leíró statisztika, kereszttábla-elemzés, hipotézisvizsgálat. Megállapítható, hogy a támogatások bár nem haszontalanok, de önmagukban elégtelenek a kedvezőtlen demográfiai folyamatok megfordítására. A folyósított támogatások összege, illetve a termékenységi ráta között pozitív korreláció van, de a vizsgált időszak egészében a születésszám nem emelkedett. A V4 országaival összehasonlítva (a ráfordított összeget is figyelembe véve) elmondható, hogy a magyar program eredményei gyengék. A korlátozott demográfiai hasznosságon kívül a másik orvosolandó probléma, hogy (2024 előtti formájukban) a támogatások beépültek az árakba, ezzel teljesen kilátástalan helyzetbe hozva a támogatásra nem jogosultakat. A program első évéhez, mint bázisévhez viszonyítva az egész EU-ban Magyarországon volt a legnagyobb lakáspiaci árváltozás, melyben a támogatások árfelhajtó hatása is jelentős szerepet játszott. |
|---|