Inklúzió és kirekesztés hatása a neurodivergens fiatal nők mentális egészségére munkahelyi környezetben
Saved in:
| Main Author: | |
|---|---|
| Other Authors: | |
| Format: | Students’ Scientific Association paper |
| Kulcsszavak: | divergencia diversity in the workplace. gazdaságszociológia megváltozott munkaképesség munkahely munkapszichológia nők önbecsülés |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/57957 |
| Abstract: | Kiss Hanna Konzulens: 7. aktív félév Dr. Csillag Sára Emberi Erőforrások Egyetemi tanár BGE PSZK BGE PSZK Inklúzió és kirekesztés hatása a neurodivergens fiatal nők mentális egészségére munkahelyi környezetben A TDK dolgozatom során az inklúzió és kirekesztés hatását vizsgálom a neurodivergens fiatal nők mentális egészségére a munkahelyi környezetben. Kutatásomban a következő kérdéseket vizsgálom: Mely tényezők járulnak hozzá a neurodivergens fiatal nők munkahelyi inklúziójához és kirekesztéséhez? Hogyan befolyásolják az inklúziót támogató intézkedések a neurodivergens fiatal nők szervezeti kultúráját? Milyen hatással van az inklúzió és a kirekesztés a neurodivergens fiatal nők önértékelésére és mentális egészségére? Kutatásom során egyéni, félig strukturált interjúk keretében neurodivergens nőket kérdezek meg, hogy megismerjem és megértsem saját tapasztalataikat és véleményüket. Ezek az interjúk lehetőséget nyújtanak arra, hogy mélyebb bepillantást nyerjek a mindennapjaikba, és az akadályokhoz fűződő személyes történeteik révén azonosíthassam azokat a megértési és támogatási stratégiákat, amelyek segíthetik őket egy befogadóbb munkahelyi környezet kialakításában. A kutatás eredményei szerint számos tényező befolyásolja az inklúzió és a kirekesztés mértékét és hatását. Függ az egyén munkahelyétől, munkakörétől, illetve a neurodivergencia típusától és az egyén mentális egészségétől is. Kiemelkedő jelentősége van a munkakörnyezetnek, amelyben a vezetőség, HR szakemberek és a munkatársak nyitottsága és hozzáállása is nagy szerepet játszik. Emellett a hatékony kommunikáció és a munkavégzés körülményeinek alkalmazkodóképessége szintén elengedhetetlen a sikerhez. Ugyanakkor a sztereotípiák és előítéletek leküzdése nehéz feladat, különösen azok számára, akik kettős diszkriminációval, azaz nőként és neurodivergens személyként szembesülnek. A szervezeti kultúra átalakulhat bevonásukkal, inkluzívabb, nyitottabb és empatikusabb környezetté téve az adott szervezetet. Az inklúzió jelentős hatással van ezeknek a nőknek az önértékelésére és mentális egészségére; sokan nyitottak pszichológiai segítségre különösen késői diagnózis esetén, ami további belső és külső küzdelmekhez vezethet. |
|---|