Munkahelyi jólléti programok és ezek hatása a munkavállalókra
Saved in:
| Main Author: | |
|---|---|
| Other Authors: | |
| Format: | Thesis |
| Kulcsszavak: | elégedettség elkötelezettség kvalitatív módszerek kvantitatív módszerek munkahelyi viszonyok |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/58300 |
MARC
| LEADER | 00000nta a2200000 i 4500 | ||
|---|---|---|---|
| 001 | dolg58300 | ||
| 005 | 20250923130509.0 | ||
| 008 | 250923suuuu hu om 000 hun d | ||
| 040 | |a BGE Dolgozattár Repozitórium |b hun | ||
| 041 | |a hu | ||
| 100 | 1 | |a Kovács Marcell | |
| 245 | 1 | 0 | |a Munkahelyi jólléti programok és ezek hatása a munkavállalókra |c Kovács Marcell |h [elektronikus dokumentum] |
| 520 | 3 | |a A szakdolgozatom és kutatásom témája a munkahelyi jólléti programok munkavállalókra gyakorolt hatásainak vizsgálata. Az utóbbi években egyre nagyobb hangsúlyt kap a szervezeti életben a munkavállalók jóllétének előremozdítása, amely nem csupán humánus cselekvésként, hanem egy stratégiai eszközként is értelmezhető a munkaerő-megtartás és a versenyképesség növelése szempontjából. A dolgozatom célja annak feltárása volt, hogy ezek a munkahelyi jólléti programok milyen hatást gyakorolnak a dolgozók elégedettségére, motivációjára, elköteleződésére, valamint hogyan járulnak hozzá a munka és magánélet egyensúlyának megéléséhez. A dolgozatom elméleti háttér fejezetében részletesen foglalkozom a jóllét sokdimenziós fogalmával, különösen munkahelyi jóllét kontextusban. Több elméleti modell is ismertetésre kerül, köztük Warr vitaminmodellje, amely a munkapszichológiai tényezőket a testi jólléthez hasonlóan, optimális szintben szükséges „vitaminokként” kezeli; valamint Karasek Job Demand-Control modellje, amely a munkaterhelés és a kontroll egyensúlyának fontosságára mutat rá. Emellett a Maslach-féle burnout modell és a pozitív pszichológia szemlélete is hozzájárul a jólléti programok hatásainak értelmezéséhez. A dolgozat bemutatja a jóllét kulcsterületeit, mentális, fizikai, szociális, pénzügyi és környezeti dimenziók mentén, amelyek alapján a kutatásom könnyebben értelmezhetővé válik. A kutatás módszertani szempontból kevert megközelítést alkalmazott, ötvözve a kvantitatív és kvalitatív elemeket. Az online közzétett kérdőívemet 101 válaszadó töltötte ki, akik különböző életkorú, beosztású, illetve szervezeti típusban dolgozó munkavállalók, ezáltal széleskörű adathalmazt generálva a kvantitatív kutatásomhoz. A kérdések többek között a munkahelyi jólléti programok ismertségére, hozzáférhetőségére, szubjektív értékelésére és a munkavállalói elégedettségre kérdeztek rá. A kvalitatív adatgyűjtésem során négy, félig strukturált interjú készült, amelyek mélyebb és részletesebb betekintést adtak a munkahelyi jólléti programok egyéni megélésébe és a szervezeti kultúra szerepébe. Ez a módszertani kombináció lehetővé tette a számszerűsíthető eredmények értelmezését az egyéni tapasztalatokkal kombinálva. A kutatási eredmények alapján világosan látszik az, hogy a munkahelyi jólléti programok megléte és minősége jelentős hatással van a munkavállalók elégedettségére és elkötelezettségére. A válaszadók többsége pozitívan értékelte az olyan intézkedéseket, mint a rugalmas munkavégzés, egészségmegőrző kezdeményezések, pszichológiai támogatás, vagy a szakmai fejlődést támogató lehetőségek. Különösképpen azok a munkahelyi jólléti programok bizonyultak hatékonynak, amelyek figyelembe vették a munkavállalók egyéni igényeit és nem csupán formális juttatásként jelentek meg, hanem szervesen illeszkedtek a szervezeti kultúrába. A dolgozatom egyik fontos megállapítása az, hogy a munkahelyi jólléti programok hatékonysága nagy mértékben múlik azok hitelességén. Az interjúalanyok kiemelték a következetes belső kommunikáció és a programokhoz való tényleges hozzáférés jelentőségét. A kutatás során felmerült munkavállalói válaszok alapján egyértelműen megfogalmazható az, hogy a munkavállalók akkor tekintenek egy munkahelyi jólléti programot valójában hasznosnak, ha az hiteles törődést közvetít feléjük a munkáltató felől és nem csak egy eszköz a cég imázsának javítására. A kutatásom során több javaslatot is megfogalmaztam. Célszerű rendszeres igényfelmérésekre és visszajelzésekre alapozni a programok kialakítását, valamint olyan rugalmas, könnyen hozzáférhető megoldásokat előtérbe helyezni, mint a hibrid munkavégzés, szabadidős támogatások, vagy fizikai- és mentális egészséget javító szolgáltatások. Összegzésképp elmondható az, hogy a jól megtervezett és megfelelően működtetett munkahelyi jólléti programok képesek hozzájárulni a munkavállalói jóllét, motiváció és lojalitás növeléséhez, és hosszú távon a szervezetek versenyképességére is kedvező hatást gyakorolnak. | |
| 695 | |a elégedettség | ||
| 695 | |a elkötelezettség | ||
| 695 | |a kvalitatív módszerek | ||
| 695 | |a kvantitatív módszerek | ||
| 695 | |a munkahelyi viszonyok | ||
| 700 | 1 | |a Géring Dr. Zsuzsanna Margit |e ths | |
| 856 | 4 | 0 | |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/58300/1/Kov%C3%A1cs_Marcell_PWYNBC.pdf |z Dokumentum-elérés |
| 856 | 4 | 0 | |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/58300/2/MA_O_Kov%C3%A1cs_Marcell_PWYNBC.pdf |z Dokumentum-elérés |
| 856 | 4 | 0 | |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/58300/3/VSZ%20Szakmai%20%C3%B6sszegz%C5%91%20k%C3%A9rd%C3%A9s_Kov%C3%A1cs%20Marcell.pdf |z Dokumentum-elérés |
| 856 | 4 | 0 | |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/58300/4/Kov%C3%A1cs%20Marcell_VSZ_b%C3%ADr%C3%A1lat.pdf |z Dokumentum-elérés |
| 856 | 4 | 0 | |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/58300/5/Kov%C3%A1cs%20Marcell.pdf |z Dokumentum-elérés |