A Z generáció öngondoskodási szokásai Magyarországon kihívások és megoldási lehetőségek
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| További közreműködők: | |
| Dokumentumtípus: | Diplomadolgozat |
| Kulcsszavak: | megtakarítási lehetőségek nyugdíjrendszer(ek) öngondoskodás pénzügyi tudatosság Z generáció |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/58379 |
| Kivonat: | A dolgozatom fő témája a Z generáció öngondoskodási szokásainak vizsgálata Magyarországon. A kutatás célja annak feltárása, hogy milyen tényezők befolyásolják az 1995 és 2010 között született fiatalok öngondoskodási hajlandóságát, milyen hatásai vannak ennek, és hogyan ösztönözhető a hosszú távú pénzügyi tervezés. Elemzésemhez az öt legelterjedtebb öngondoskodási terméket választottam, az egészségbiztosítást, az egészségpénztárt, az önkéntes nyugdíjpénztárt, a nyugdíjbiztosítást és a nyugdíj-előtakarékossági számlát. A kutatás fókuszában azok a pénzügyi tudatossággal és a fiatalok megtakarítási hajlandóságával kapcsolatos tényezők állnak, amelyek ösztönözhetik vagy akadályozhatják a hosszú távú pénzügyi tervezést. Emellett feltártam azt is, hogy a Z generáció öngondoskodási szokásai milyen hatást gyakorolnak az egyénre, az államra és a társadalomra, valamint a pénzügyi szektorra. A dolgozatban nem térek ki más generációk pénzügyi szokásainak elemzésére, rövid távú befektetések, illetve egyéb megtakarítási formák vizsgálatára.A kutatásom során arra a következtetésre jutottam, hogy bár a Z generáció tagjai nyitottak a pénzügyi öngondoskodás iránt és egyre tudatosabban kezelik pénzügyeiket, a gyakorlatban mégis alacsony a hosszú távú megtakarítási hajlandóságuk. Emögött legfőképpen a megfelelő információk hiánya, az életkori halogatás, valamint a rövid távú célok előnyben részesítése áll. Ezt a tendenciát tovább erősíti a gazdasági bizonytalanság, a pénzügyi edukáció hiányosságai a közoktatásban, valamint a családi minták korlátozott ösztönző szerepe. Saját kutatásom alapján fontos megállapítani azonban, hogy ezen hátráltató tényezők ellenére, a Z generáció tagjai nyitottak a pénzügyi tudatosság fejlesztésére. A dolgozat rámutatott arra, hogy a fiatalok alacsony öngondoskodási hajlandósága komplex következményekkel jár, egyéni, állami, társadalmi szinten, valamint a pénzügyi szektorra is negatív hatást gyakorol. Javaslataimbanmegfogalmaztam, hogy a probléma kezelése átfogó megközelítést igényel, melynek alapja az iskolai pénzügyi edukáció megerősítése, a társadalom pénzügyi tudatosságának általános növelése, a pénzügyi szolgáltatók kommunikációjának korszerűsítése, valamint az állami ösztönzők bővítése. Ezek célzott alkalmazása növelhetik a fiatalok öngondoskodási hajlandóságát. |
|---|