Kommunikációs keretek és morális narratívák az állambiztonsági múlt médiareprezentációjában Tar Sándor ügynökügye és a Political Capital ügynöklistája
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| További közreműködők: | |
| Dokumentumtípus: | Záródolgozat |
| Kulcsszavak: | 20. század állambiztonság média public relations reprezentáció |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/58842 |
| Kivonat: | A szakdolgozat célja az állambiztonsági múlt médiareprezentációjának vizsgálata két jelentős médiavisszhangot kiváltott „ügynökügy” – Tar Sándor író esete és a Political Capital által közzétett ügynöklisták – alapján. A dolgozat egy kvalitatív szövegelemzéshez használható elemzési sablon alkalmazásán alapul, melynek kommunikációelméleti keretét Stuart Hall reprezentációelmélete, Robert M. Entman framing-elmélete, valamint Nick Lacey és Teun van Dijk kritikai diskurzuselemzési módszerei adják. A dolgozat azt vizsgálja, hogy az ügynökügyek kapcsán a nyilvánosságban megszólaló személyek – a hatalmi és kulturális elit tagjai: értelmiségiek, politikusok – milyen értelmezési kereteket alakítanak ki a múltfeldolgozásról, milyen morális, ideológiai és kulturális sémák mentén alakul az ügynökök és az állambiztonsági múlt reprezentációja. Az elemzés rávilágít, hogy az ügynök alakja milyen szerepváltozásokon megy keresztül a nyilvánosságban, és hogyan válik politikai, kulturális és morális küzdelmek szimbolikus figurájává a rendszerváltás utáni Magyarországon. |
|---|