Globális kihívások a turizmusban A nemzetközi turisztikai közösség – élén az ENSZ Turisztikai Szervezetével – válaszai a COVID–19 világjárvány hatásaira

Saved in:
Bibliographic Details
Main Author: Ripper Nikolett
Other Authors: Görömbölyi Dr. Dávid
Hinek Mátyás
Format: Thesis
Kulcsszavak:ENSZ
globális válság
koronavírus-járvány (COVID-19)
nemzetközi szervezetek
turizmus
válságkezelés
Online Access:http://dolgozattar.uni-bge.hu/58890

MARC

LEADER 00000nta a2200000 i 4500
001 dolg58890
005 20251027142602.0
008 251027suuuu hu om 000 hun d
040 |a BGE Dolgozattár Repozitórium  |b hun 
041 |a hu 
100 1 |a Ripper Nikolett 
245 1 0 |a Globális kihívások a turizmusban  |b A nemzetközi turisztikai közösség – élén az ENSZ Turisztikai Szervezetével – válaszai a COVID–19 világjárvány hatásaira  |c Ripper Nikolett  |h [elektronikus dokumentum] 
520 3 |a A szakdolgozat a COVID–19 világjárvány nemzetközi turizmusra gyakorolt átfogó hatásait vizsgálja, különös tekintettel az ENSZ Turisztikai Szervezete által hozott intézkedésekre és válaszlépésekre. A kutatás célja a világjárvány által a turisztikai szektorban előidézett kihívások sokrétűségének feltárása és a nemzetközi közösség válaszainak elemzése. A dolgozat középpontjában a turizmus fenntarthatósága, a válságkezelési stratégiák, a nemzetközi szervezetek szerepe és a jövőbeli kilátások állnak. A módszertan szakirodalmi és nemzetközi statisztikai adatokra épülő szekunder kutatáson, valamint turisztikai szakértőkkel készített interjúkon alapul. A kutatás célja továbbá, hogy feltárja azt a kutatási rést, amely a COVID–19 világjárvány turizmusra gyakorolt hatásait az UN Tourism válságkezelésben betöltött szerepének szemszögéből elemzi, magyar nyelven. Emellett vizsgálja a turizmus jövőbeli fenntarthatóságának lehetőségeit, valamint a járvány tapasztalataiból levonható tanulságokat egy válságállóbb és hosszú távon fenntartható turizmus megvalósítása érdekében.A dolgozat először áttekinti a nemzetközi turizmus pandémia előtti helyzetét, bemutatva annak jelentős gazdasági és társadalmi szerepét, amely az országok közötti kapcsolatok erősítéséhez és a globális összetartozás érzésének kialakításához is hozzájárult. Ezt követően részletesen elemzi a COVID–19 világjárvány példátlan sokkhatását, amely 2020-ban a nemzetközi turistaérkezések 74%-os zuhanásához és a turizmus közvetlen GDP-hozzájárulásának több mint kétbillió USA-dolláros csökkenéséhez vezetett, néhány hónap alatt három évtizedes növekedést semmisítve meg. Ilyen válsággal nem szembesült még a turisztikai szektor. A nemzetközi utazások korlátozása, az egészségügyi intézkedések és a turisztikai szolgáltatások szinte teljes leállása világszerte komoly gazdasági és társadalmi következményekkel járt. A dolgozat kiemeli, hogy a nemzetközi szervezetek, élükön az ENSZ Turisztikai Szervezetével, gyorsan és összehangoltan reagáltak a kialakult helyzetre. A „Restart Tourism” terv iránymutatásokat adott a turizmus újraindításához, hangsúlyozva a higiéniai protokollok, az utazói bizalom helyreállításának és a fenntarthatóság alapelveinek fontosságát. A szervezet meghatározó szerepet tölt be a válság utáni helyreállítási folyamatban azáltal, hogy nemzetközi szinten ajánlásokat fogalmazott meg a turizmuspolitikai intézkedésekhez, támogatta a tagállamokat és iránymutatásokat dolgozott ki a fenntartható turizmus előmozdítása érdekében. A nemzetközi szervezetek intézkedései mellett a dolgozat bemutatja a különböző országok által alkalmazott helyreállítási stratégiákat is, például az adókedvezményeket, pénzügyi támogatásokat, munkahelymegőrző intézkedéseket és a belföldi turizmus ösztönzését. A kutatás egyértelműen rámutat arra, hogy a COVID–19 világjárvány a turizmus történetének egyik legsúlyosabb válságát idézte elő, amely globális szinten alapjaiban rengette meg nemcsak a szektort, hanem az egész világgazdaság működését is. Ugyanakkor ez a krízis nemcsak nehézségeket hozott, hanem lehetőséget is teremtett a turizmus újragondolására, a korábbi gyakorlatok kritikus értékelésére és a jövő irányainak kijelölésére.A hangsúly a fenntarthatóságra, a digitális megoldásokra és a válságokkal szembeni ellenállóképességre, azaz a rezilienciára helyeződött át. Bár a belföldi turizmus szerepe felértékelődött, a nemzetközi utazások helyreállítása kulcsfontosságú volt a szektor teljes újraindításához. A szakdolgozat rámutat, hogy a fejlett és fejlődő országok eltérő módon tudták alkalmazni a nemzetközi szervezetek iránymutatásait, ami egyenlőtlen helyreállítást eredményezett. A kutatás megállapítja, hogy a nemzetközi szervezetek fontos szerepet játszottak a válságkezelésben és a turizmus újraindításában, azonban a helyreállítási folyamat még nem zárult le egyes térségekben, illetve további kutatásokra van szükség a hosszú távú hatások feltárásához. A nemzetközi szervezetek fenntarthatóságra vonatkozó stratégiái hosszú távon hozzájárulhatnak a turizmus fenntarthatóbbá tételéhez. A dolgozat kitér a turizmus jövőbeli kilátásaira is, különös tekintettel a fenntarthatóságra, a digitalizációra és a rezilienciára, hangsúlyozva, hogy tartós egyensúly csak a múlt hibáiból való tanulással, a globális trendekhez való alkalmazkodással, valamint az emberek, a gazdaság és a környezet közötti kiegyensúlyozott kapcsolat megteremtésével érhető el. A jövőbeli turizmus fejlődését várhatóan több irányvonal is meghatározhatja, viszont a fenntarthatóság mindenképp kiemelt prioritás lesz. 
695 |a ENSZ 
695 |a globális válság 
695 |a koronavírus-járvány (COVID-19) 
695 |a nemzetközi szervezetek 
695 |a turizmus 
695 |a válságkezelés 
700 1 |a Görömbölyi Dr. Dávid  |e ths 
700 1 |a Hinek Mátyás  |e ths 
856 4 0 |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/58890/1/Glob%C3%A1lis%20kih%C3%ADv%C3%A1sok%20a%20turizmusban.pdf  |z Dokumentum-elérés 
856 4 0 |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/58890/2/Bels%C5%91%20konzulensi%20%C3%A9rt%C3%A9kel%C3%A9s%20-%20Ripper%20Nikolett.pdf  |z Dokumentum-elérés 
856 4 0 |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/58890/3/Ripper%20Nikolett_%20szakdolgozat_b%C3%ADr%C3%A1lat_2025.pdf  |z Dokumentum-elérés