Social engineering, avagy a pszichológiai befolyásolás
Saved in:
| Main Author: | |
|---|---|
| Other Authors: | |
| Format: | Thesis |
| Kulcsszavak: | biztonságtudatosság humán tényező megelőzés pszichológiai befolyásolás social engineering |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/58980 |
MARC
| LEADER | 00000nta a2200000 i 4500 | ||
|---|---|---|---|
| 001 | dolg58980 | ||
| 005 | 20251027142730.0 | ||
| 008 | 251027suuuu hu om 000 hun d | ||
| 040 | |a BGE Dolgozattár Repozitórium |b hun | ||
| 041 | |a hu | ||
| 100 | 1 | |a Pernyész Gréta | |
| 245 | 1 | 0 | |a Social engineering, avagy a pszichológiai befolyásolás |c Pernyész Gréta |h [elektronikus dokumentum] |
| 520 | 3 | |a Szakdolgozatom célja a social engineering, azaz a pszichológiai befolyásolás működésének ismertetése, annak típusai, módszerei és veszélyei nyomán. Mindemellett pedig fókuszában áll gyakorlati tanácsokat és megoldást kínálni az ilyen jellegű bűncselekmények elkerülésére. A social engineering egyre inkább elterjedt jelenség mind az analóg, mind a digitális világban, amely során a támadó a manipuláció eszközeivel kíván információhoz vagy anyagi javakhoz jutni. Emiatt igen nagy szükségét érzem annak, hogy minél több ember megismerje a témát, illetve hogy megismerkedjen annak veszélyeivel és a probléma megelőzésének lehetőségeivel, hiszen napjainkban igen nagy a kockázata egy ilyen jellegű támadás bekövetkezésének. Kutatásom során célom felfedni és bemutatni, hogy mi is pontosan a social engineering, hogyan működik ez a haszonszerző technika, illetve hogyan is alkalmazzák ezt különböző módszerek segítségével. Célom továbbá bemutatni, hogy egy ilyen jellegű támadás hogyan hat az emberek életére, illetve minél kielégítőbb választ adni arra a kérdésre, hogy miként is lehet ezen a területen a bűnözést és a károkozást visszaszorítani. Fő motivációm az utóbbi kérdés megválaszolása, s a figyelem felhívása a megelőzés fontosságára, hiszen a social engineering támadások az emberi tényező sérülékenységeire építenek. Dolgozatom vizsgálja a támadások mögött rejlő pszichológiai tényezőt, azon belül pedig a Cialdini-féle teljesítési alapelveket. Ismerteti továbbá a támadások típusait, valamint annak módszereit, s azok alkalmazási módozatait a felhasznált kommunikáció módja szerint rendezve. Emellett bemutat olyan eseteket, melyek a közelmúltban történtek, s részletes ismertetésük elősegíti a jelenség széleskörűbb megismerhetőségét. Végül felhívja a figyelmet a megelőzés és az elhárítás lehetséges eszközeire, valamint javaslatokat tesz a biztonságtudatosság fejlesztésére. A téma jellegéből adódóan szekunder kutatást végeztem, hiszen a primer módszer nem illeszkedik a téma lehetséges feldolgozásának módjai közé (relevancia és etikusság szempontjából). A kutatásom pszichológiai jellemvonásaiból adódóan kvalitatív jellegű, a támadások során és után szerzett tapasztalatokat vizsgálja. Deduktív megközelítést alkalmaztam, tehát a már rendelkezésre álló definíciók, elméletek alapján vezettem le gondolatmenetemet, s vontam le következtetéseimet. Kutatásom során igyekeztem a lehető legfrissebb forrásokat felhasználni, azonban a téma kutatásának legaktívabb időszaka körülbelül 2014 és 2018 között zajlott, így ez azt tette lehetővé, hogy az abból az időintervallumból származó információkat tudtam a dolgozatíráshoz hasznosítani. Ennek ellenére ilyen jellegű támadások napjainkban is zajlanak, tehát példák és esettanulmányok szempontjából a dolgozatom naprakészen mutatja be a helyzetet a social engineering területén. A szakdolgozat megírása során végzett kutatásom eredményeképp megállapítható az a következtetés, miszerint az emberek általános biztonságtudatossági szintje igen alacsony, tehát fejlesztése ajánlott, melynek megoldásaképpen a dolgozat fő fókuszában az oktatás szorgalmazása áll. Összességében arra az eredményre jutottam, amire a kezdetekkor számítani lehetett: az ember, mint az információk őre még mindig a leggyengébb láncszem a biztonság területén, legyen szó valós- vagy kibertérről, s rendkívül fontos (lenne) a figyelem felhívása a veszélyre, a szakmai oktatás bevezetése, valamint a tájékozódás és tájékoztatás ösztönzése, hiszen pontosan ezen hiányosságok miatt a social engineering szélesebb körű elterjedése egyre nagyobb és nagyobb kockázatot jelent. | |
| 695 | |a biztonságtudatosság | ||
| 695 | |a humán tényező | ||
| 695 | |a megelőzés | ||
| 695 | |a pszichológiai befolyásolás | ||
| 695 | |a social engineering | ||
| 700 | 1 | |a Nagy Dr. Milada |e ths | |
| 700 | 1 | |a Nagy Tamás |e ths | |
| 856 | 4 | 0 | |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/58980/1/szakdolgozat_Perny%C3%A9sz_Gr%C3%A9ta_Q3MC7S.pdf |z Dokumentum-elérés |
| 856 | 4 | 0 | |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/58980/2/B%C3%ADr%C3%A1lat%20-%20Perny%C3%A9sz%20Gr%C3%A9ta.pdf |z Dokumentum-elérés |
| 856 | 4 | 0 | |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/58980/3/kulso_biralat_Pernyesz_Greta.pdf |z Dokumentum-elérés |