A plázakultúra létjogosultsága az online világ térhódításával szemben
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| További közreműködők: | |
| Dokumentumtípus: | Diplomadolgozat |
| Kulcsszavak: | Fogyasztói magatartás Vásárlói magatartás Generációs marketing PESTEL elemzés Magyarország |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/663 |
| Kivonat: | A témaválasztás indoklásaként fontos megemlíteni, az elmúlt évek egyik nagy visszhangot keltett törvényei közé tartozó plázastop törvényét, amelyet a konzervatívabb nézeteket vallók kifejezetten üdvözöltek, még a gazdasági szakemberek a hazai kereskedelem egyik újabb hátráltató tényezőjeként aposztrofáltak. Közben arról sem szabad megfeledkezni, hogy a 21. század az új kihívások százada is egyben, amelynek egyik leglátványosabb megjelenése az ICT (infokommunikációs technológia) hihetetlen mértékű fejlődése. Ennek egyik hatásaként a fogyasztói szokások is egyre inkább átalakulóban vannak, kezd a középpontba kerülni a kényelem és a gyorsaság, de vajon mindezek tudják-e feledtetni a környezetpszichológiai tényezőket, a személyes kontaktust és az élményszerűséget? A szakdolgozatom elkészítése során célul tűztem ki magam elé a hazai plázakultúra bemutatását, kiemelt figyelmet szentelve a legnagyobb versenytársra, az online értékesítési csatornára. Munkám során bemutatom a legjelentősebb fogyasztói és vásárlási magatartáskutatásokat, a generációs marketing elméletének a felhasználásának a segítségével, érintve az élményszerűség és a haszonelvűség témakörét. A kutatás megkezdése előtt öt hipotézist állítottam fel, amelyeket a primer és a szekunder kutatás eredményei alapján elfogadtam vagy elvetettem. A szekunder kutatás során a generációs marketingkutatásokat helyeztem a középpontba, ezért a külföldi és a hazai szakirodalom legjelentősebb műveit is tanulmányoztam, köztük fontos megemlíteni Törőcsik Mária trendkutatásait, a Yankelovich-riportot, a négygenerációs modellt, valamint a Pew Reserch Center által készített online aktivitás vizsgálatot is. A vásárlási magatartás vizsgálat során pedig kiemelten kezeltem a vásárlási atmoszférát, a szociális környezet és a trendek hatását. A primer kutatás során a célcsoportom a hazai 18-60 év közötti voltak, akik bevásárlóközpontokban és online is vásárolnak. Kiválasztásuk során szempont volt az eltérő fogyasztói magatartásuk, a kohorsz élményeik és világnézetük. A nem véletlen mintavételi technikát alkalmazva, kvantitatív online kérdőíves kutatást készítettem, mivel a vizsgált célcsoportot így tudtam a legcélszerűbb módon elérni. Az adatokat a Microsoft Excel és az SPSS statisztikai program segítségével elemeztem, azok látványosabb feldolgozása és könnyebb érthetősége miatt kereszttáblákat, KANO-modellt és faktor- és klaszteranalízist is készítettem. Bízom benne, hogy dolgozatom újszerű megközelítése választ ad arra kérdésre, hogy a bevásárlóközpontokban vagy az online vásárlásban van-e nagyobb jövő? Az élményszerűség vagy a haszonlevűség fontosabb a megkérdezett korosztályok körében? Esetleg a kettő együtt, integráltan tud-e igazi sikereket elérni? |
|---|