| Abstract: | A KATA szerinti adózás mind az egyéni vállalkozók, mind a mikro vállalkozások körében az elmúlt években vált népszerűvé. Az adózási módot 2013-ban lehetett először választani. Az első évben országos szinten 28 316 millió Ft adóbevétel kapcsolódott hozzá, ami 2017-re közel a négyszeresére, 98 182 millió Ft-ra emelkedett. Az EKHO a bérjellegű jövedelmek esetében jelent kedvezményes adó és járulékfizetési lehetőséget. Az adózási módot csak meghatározott szakmakörökben foglalkoztatottak választhatják. A bevezetésekor jellemzően az írói, alkotói, művészeti területek képviselői voltak a kedvezményezettjei. A 2010-es év közepe óta azonban már a sport területén foglalkoztatottak is választhatják. Ebben a szektorban ráadásul magasabb az értékhatár és további kedvezmények is igénybe vehetők. Ezek közül a legjelentősebb az, hogy a hivatásos sportolók esetében a foglalkoztatót nem terheli az adó és járulékfizetés. A sportszervezetek számviteli beszámolója is visszatükrözi ezt a csökkentett járulékterhet. A hátránya a rendszernek, hogy torzítja a piaci alapú működést a sport szférában. Ez a két kedvező mód azonban hátrányokkal is jár, hiszen a használatuk a későbbiekben alacsonyabb társadalombiztosítási ellátást jelent. Összefoglalva az adatok egyértelműen mutatják, hogy sokan élnek a kedvezményes adózási lehetőséggel. A hosszútávú hatása, vagyis az alacsonyabb nyugdíj egyelőre nem riasztja el az érintetteket. |
|---|