A nemzeti kultúra és a szervezeti kultúra egymáshoz való viszonyulása a nemek közti egyenlőség aspektusában A női vezetők egyenlőségét vizsgáló 9 országra kiterjedő összehasonlító tanulmány
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| Dokumentumtípus: | Cikk |
| Megjelent: |
Budapesti Gazdasági Egyetem
2020
|
| Sorozat: | Prosperitas
7. No. 3 |
| Tárgyszavak: | |
| Kulcsszavak: | nemek közti egyenlőség női vezetők szervezeti kultúra nemzeti kultúra multinacionális vállalat |
| Online Access: | http://publikaciotar.uni-bge.hu/1732 |
| Kivonat: | A női vezetők arányát tekintve a nemek közti egyenlőség az összes intézkedés ellenére sem valósult még meg globális szinten. Kutatásomban a nemzeti kultúra és a vállalati kultúra interszekcionális kapcsolatát vizsgálom azzal a céllal, hogy az egyenlőtlenség mögött meghúzódó kulturális dimenziókat, értékeket feltárjam. Kutatásom központi kérdése, hogy a nemzeti és a vállalati kultúra miként viszonyul egymáshoz a maszkulin-feminin értékek tekintetében, továbbá, hogy az értékek esetleges ütközése során vajon a vállalati kultúra győzedelmeskedik-e, és a globális értékrend kerül előtérbe a leányvállalatoknál, vagy a nemzeti kultúra felülírja a vállalat kultúráját. A felvetés vizsgálatára egy kilenc országot lefedő nemzetközi összehasonlító vizsgálatot folytatok. A kutatás konklúziója, hogy egy nagyon erős, fentről irányított, femininnek vallott – de maszkulin alapokra helyezett – vállalati kultúra képes felülírni a nemzeti kultúra maszkulin-feminin mivoltát, legalábbis a felszínen. Ez pedig azt jelenti, hogy a vizsgált multinacionális nagyvállalaton belül az adott nemzet női vezetőkről alkotott kollektív értékrendje másodlagos, azaz, a szervezeti kultúra az elsődleges befolyásoló tényező a nemek közti egyenlőség tekintetében. |
|---|---|
| Terjedelem/Fizikai jellemzők: | 21-47 |
| ISSN: | 2786-4359 |