The consequences of Stalinist economic policy in Hungary(1949-1953)

Elmentve itt :
Bibliográfiai részletek
Szerző: Domonkos Endre
Dokumentumtípus: Cikk
Megjelent: Budapesti Gazdasági Egyetem, Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar, Közgazdasági Intézeti Tanszéki Osztály 2022-08-31
Sorozat:Multidiszciplináris kihívások, sokszínű válaszok No. 1
Tárgyszavak:
mtmt:https://doi.org/10.33565/MKSV.2022.01.01
Kulcsszavak:gazdaságtörténet
az első ötéves terv
Magyarország
ipar
mezőgazdaság
külkereskedelem
Online Access:http://publikaciotar.uni-bge.hu/2256

MARC

LEADER 00000nab a2200000 i 4500
001 publ2256
005 20241219085041.0
008 241219s2022 hu o 000 zxx d
022 |a 2630-886X 
024 |a https://doi.org/10.33565/MKSV.2022.01.01  |2 doi 
040 |a BGE Publikációtár Repozitórium  |b hun 
100 1 |a Domonkos Endre 
245 1 4 |a The consequences of Stalinist economic policy in Hungary(1949-1953)  |c Domonkos Endre  |h [elektronikus dokumentum] 
260 |a Budapesti Gazdasági Egyetem, Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar, Közgazdasági Intézeti Tanszéki Osztály  |c 2022-08-31 
300 |a 3-31 
490 0 |a Multidiszciplináris kihívások, sokszínű válaszok  |v No. 1 
520 3 |a 1948-ra a magántulajdon és a többpártrendszer felszámolásával a Magyar Dolgozók Pártja (MDP) megteremtette a szovjet típusú egypárti diktatúra intézményrendszerét. Gazdasági téren az erőltetett ütemű iparosítás kapott hangsúlyt, miközben a kommunista pártvezetés a mezőgazdaság mellett elhanyagolta az infrastruktúra fejlesztését. Az agrárágazat erőszakos téeeszesítése és a szükséges beruházások elmulasztása miatt állandósult az áruhiány. A mezőgazdaság helyzetét tovább súlyosbította a kötelező beszolgáltatások mellett a mennyiségi szemlélet érvényesítése. A magántulajdonú parasztgazdaságok elleni agresszív kampány és az agrárágazat kollektivizálása következtében 300 000 fő végleg felhagyott a földműveléssel és az iparban vállalt munkát. A központi tervutasításos rendszerben figyelmen kívül hagyták a jövedelmezőséget, a termelési költséget, az értékesítési és minőségi követelményeket. Kizárólag egyetlen szabályozó elv érvényesült: a globális termelési tervmutató teljesítése vagy túlteljesítése. A döntéshozók minden egyes termelést és értékesítést meghatározó szempontot figyelmen kívül hagytak. A külkereskedelmi kapcsolatokat a parancsgazdaság szervezeti rendszerébe illesztették. Állami tulajdonú külkereskedelmi vállalatokat hoztak létre, a bel- és világpiaci árakat pedig hermetikusan elválasztották egymástól. A KGST keretein belül a Szovjetunió célja a szocialista blokk országainak világpiaci folyamatoktól való függetlenítése és a belső önellátás elérése volt. A rögzített árak bevezetése 1950-ben súlyosan piactorzító intézkedésnek bizonyult, miközben Magyarország – a nehézipar fejlesztése miatt – rendszeres nyersanyag-behozatalra szorult. Az 1949 és 1953 közötti időszakban a külkereskedelem célkitűzéseit nem sikerült teljesíteni. Az első ötéves terv irracionális gazdaságfejlesztési elképzelései tartós károkat okoztak hazánk nemzetgazdaságában. 
650 4 |a közgazdaságtudományok 
695 |a gazdaságtörténet 
695 |a az első ötéves terv 
695 |a Magyarország 
695 |a ipar 
695 |a mezőgazdaság 
695 |a külkereskedelem 
856 4 0 |u https://publikaciotar.uni-bge.hu/id/eprint/2256/1/8079-Cikk%20sz%C3%B6veg-40448-2-10-20220831.pdf  |z Dokumentum-elérés