The consequences of Stalinist economic policy in Hungary(1949-1953)
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| Dokumentumtípus: | Cikk |
| Megjelent: |
Budapesti Gazdasági Egyetem, Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar, Közgazdasági Intézeti Tanszéki Osztály
2022-08-31
|
| Sorozat: | Multidiszciplináris kihívások, sokszínű válaszok
No. 1 |
| Tárgyszavak: | |
| mtmt: | https://doi.org/10.33565/MKSV.2022.01.01 |
| Kulcsszavak: | gazdaságtörténet az első ötéves terv Magyarország ipar mezőgazdaság külkereskedelem |
| Online Access: | http://publikaciotar.uni-bge.hu/2256 |
MARC
| LEADER | 00000nab a2200000 i 4500 | ||
|---|---|---|---|
| 001 | publ2256 | ||
| 005 | 20241219085041.0 | ||
| 008 | 241219s2022 hu o 000 zxx d | ||
| 022 | |a 2630-886X | ||
| 024 | |a https://doi.org/10.33565/MKSV.2022.01.01 |2 doi | ||
| 040 | |a BGE Publikációtár Repozitórium |b hun | ||
| 100 | 1 | |a Domonkos Endre | |
| 245 | 1 | 4 | |a The consequences of Stalinist economic policy in Hungary(1949-1953) |c Domonkos Endre |h [elektronikus dokumentum] |
| 260 | |a Budapesti Gazdasági Egyetem, Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar, Közgazdasági Intézeti Tanszéki Osztály |c 2022-08-31 | ||
| 300 | |a 3-31 | ||
| 490 | 0 | |a Multidiszciplináris kihívások, sokszínű válaszok |v No. 1 | |
| 520 | 3 | |a 1948-ra a magántulajdon és a többpártrendszer felszámolásával a Magyar Dolgozók Pártja (MDP) megteremtette a szovjet típusú egypárti diktatúra intézményrendszerét. Gazdasági téren az erőltetett ütemű iparosítás kapott hangsúlyt, miközben a kommunista pártvezetés a mezőgazdaság mellett elhanyagolta az infrastruktúra fejlesztését. Az agrárágazat erőszakos téeeszesítése és a szükséges beruházások elmulasztása miatt állandósult az áruhiány. A mezőgazdaság helyzetét tovább súlyosbította a kötelező beszolgáltatások mellett a mennyiségi szemlélet érvényesítése. A magántulajdonú parasztgazdaságok elleni agresszív kampány és az agrárágazat kollektivizálása következtében 300 000 fő végleg felhagyott a földműveléssel és az iparban vállalt munkát. A központi tervutasításos rendszerben figyelmen kívül hagyták a jövedelmezőséget, a termelési költséget, az értékesítési és minőségi követelményeket. Kizárólag egyetlen szabályozó elv érvényesült: a globális termelési tervmutató teljesítése vagy túlteljesítése. A döntéshozók minden egyes termelést és értékesítést meghatározó szempontot figyelmen kívül hagytak. A külkereskedelmi kapcsolatokat a parancsgazdaság szervezeti rendszerébe illesztették. Állami tulajdonú külkereskedelmi vállalatokat hoztak létre, a bel- és világpiaci árakat pedig hermetikusan elválasztották egymástól. A KGST keretein belül a Szovjetunió célja a szocialista blokk országainak világpiaci folyamatoktól való függetlenítése és a belső önellátás elérése volt. A rögzített árak bevezetése 1950-ben súlyosan piactorzító intézkedésnek bizonyult, miközben Magyarország – a nehézipar fejlesztése miatt – rendszeres nyersanyag-behozatalra szorult. Az 1949 és 1953 közötti időszakban a külkereskedelem célkitűzéseit nem sikerült teljesíteni. Az első ötéves terv irracionális gazdaságfejlesztési elképzelései tartós károkat okoztak hazánk nemzetgazdaságában. | |
| 650 | 4 | |a közgazdaságtudományok | |
| 695 | |a gazdaságtörténet | ||
| 695 | |a az első ötéves terv | ||
| 695 | |a Magyarország | ||
| 695 | |a ipar | ||
| 695 | |a mezőgazdaság | ||
| 695 | |a külkereskedelem | ||
| 856 | 4 | 0 | |u https://publikaciotar.uni-bge.hu/id/eprint/2256/1/8079-Cikk%20sz%C3%B6veg-40448-2-10-20220831.pdf |z Dokumentum-elérés |