A helyi és szezonális alapanyagok a vendéglátásban

Bibliográfiai részletek
Szerző: Rauf Sára
További közreműködők: Adorján Krisztián
Dokumentumtípus: TDK dolgozat
Kulcsszavak:étterem
fenntarthatóság
kistermelők
szezonalitás
vendéglátás
Online Access:http://dolgozattar.uni-bge.hu/60407

MARC

LEADER 00000nta a2200000 i 4500
001 dolg60407
005 20260416073636.0
008 260416suuuu hu o 000 hun d
040 |a BGE Dolgozattár Repozitórium  |b hun 
041 |a hu 
100 1 |a Rauf Sára 
245 1 2 |a A helyi és szezonális alapanyagok a vendéglátásban  |c Rauf Sára  |h [elektronikus dokumentum] 
516 |a Students_Scientific_Association_paper 
520 3 |a Rauf Sára Konzulens: 5. aktív félév Adorján Krisztián Turizmus-vendéglátás mesteroktató BGE NGK BGE NGK Helyi és szezonális alapanyagok a vendéglátásban Dolgozatomban 2 kutatási kérdést állítottam fel. Egyet arra vonatkozóan, hogy a vendéglátóegységek fenntarthatósággal való kapcsolata (ezen belül a helyi és szezonális alapanyagokra helyeztem a fókuszt) függhet-e a települések népességszámától. A másik kérdésem azokra az éttermekre vonatkozott, akik használnak helyi termékeket, ők képezték a mintát. Azt vizsgáltam ezzel kapcsolatban, hogy hány termékcsoportot érint a helyi termelőkkel való kapcsolat, és ez függ-e a települések népességszámától. Kutatásom módszertana vegyes volt, kvalitatív kutatási módszerem a kérdőíves felmérés volt, hipotézisvizsgálattal pedig a kutatásom statisztikai részét támasztottam alá. Magyarország 7 régiójában, illetve Budapesten vizsgáltam az előbb említett kutatási kérdéseket. Véletlenszerűen kerestem fel a vendéglátóegységeket, illetve a község és város összehasonlítás helyett a települések népességszáma volt a megkülönböztetési szempont a vendéglátóegységek között. Mivel Budapest több, mint másfél milliós lakosságával torzította volna a mintát, így medián alapján hasonlítottam össze az éttermeket. Első hipotézisem, illetve kutatási kérdésem bizonyítására z-próbát alkalmaztam. A nullhipotézis elfogadásra került, vagyis nincs különbség a helyi alapanyagokat rendszeresen használó éttermek arányában a különböző népességű települések között. A második hipotézisem kiszámításánál t-próbát használtam. A nullhipotézis itt is elfogadásra került, vagyis az érintett, helyi termelőktől származó termékcsoportok száma nem függ a települések népességszámától. A hipotézisek alapján megállapítottam, hogy a települések népességszáma nem befolyásolja a fenntarthatósággal való kapcsolatát egy étteremnek. Dolgozatom összegzéseként elmondható, hogy a fenntarthatóság igazán fontos dolog a vizsgált vendéglátóegységek számára, ugyanis a kérdőíves felmérés megmutatta, hogy 60 kitöltőből mindössze 7 vendéglátóegység nem használ helyi termelőktől származó alapanyagokat, néhány étterem egyszerűen nem törekszik a fenntartható működésre, de akadt olyan is, akinek nincs lehetősége együttműködni helyi termelőkkel bizonyos követelményrendszerek miatt. Kutatásom korlátja az volt, hogy nem tudtam minden vendéglátóegységet elérni a kérdőív kitöltésére, így a konklúziót azon éttermek alapján vontam le, akik részt vettek a kutatásomban. 
695 |a étterem 
695 |a fenntarthatóság 
695 |a kistermelők 
695 |a szezonalitás 
695 |a vendéglátás 
700 1 |a Adorján Krisztián  |e ths 
856 4 0 |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/60407/1/TDK%20dolgozat.pdf  |z Dokumentum-elérés 
856 4 0 |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/60407/2/Rezum%C3%A9.pdf  |z Dokumentum-elérés 
856 4 0 |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/60407/3/Rauf_Sara_NGK_GRD.pdf  |z Dokumentum-elérés 
856 4 0 |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/60407/4/Rauf_S%C3%A1ra_NGK_SZD.pdf  |z Dokumentum-elérés